sztyanime

Várni Utálok csak állni, a messziségbe kiabálni Vágyakozva nézni, csak úgy várni Idegesít a semmi, hogy semmi kincsem Elszomorít, hogy nekem semmim sincsen De mi az a kincs, amiért az ember élhet Az élettõl mi az mit remélhet Apró dolgok nyújtják csak a vigaszt Egy változás hozna életembe tavaszt Reménytelenül élni a legrosszabb dolog Ezért mindig csak a mára gondolok